Acélcsarnok-szerkezetek típusai: félnyeregtetős, nyeregtetős, keretes és rácsos

Az alábbiakban rendszerezzük a csarnokokban alkalmazott acélszerkezet-típusokat, megmutatjuk, mire alkalmas mindegyik, és árlistánkból példaárakat is közlünk.

Röviden

Az acélcsarnok-szerkezeteket a tető alakja (félnyeregtetős, nyeregtetős, íves) és a tartószerkezeti rendszer (tömör gerincű keretek, rácsos tartók, többhajós rendszerek) szerint osztják fel. A tíz-húsz egynéhány méter fesztávú csarnokokban leggyakrabban hengerelt I-szelvényekből, pl. IPE-ből készült tömör gerincű kereteket alkalmaznak, mert egyszerű a gyártásuk, a szerelésük és a bővítésük.

A félnyeregtetős szerkezet 6–7 m szélességnél, hozzáépítéseknél és kis épületeknél válik be. A nyeregtetős 8,6–22 m fesztávot tesz lehetővé belső oszlopok nélkül. Nagyobb fesztávoknál, futódaruknál vagy szokatlan terheknél egyedi szerkezetet terveznek.

Milyen elemekből áll egy acélcsarnok szerkezete?

Típustól függetlenül minden csarnokszerkezet hasonló elemekből áll:

• Főkeretek, vagyis tetőgerendákkal összekötött oszlopok. A tető, a hó és a szél terhét az alapokra vezetik le. A csarnok hossza mentén állandó kiosztásban állítják fel őket.
• Tetőszelemenek, leggyakrabban hidegen hajlított Z- vagy C-szelvényekből, a keretekre merőlegesen elhelyezve. Ezekhez rögzítik a tetőfedést.
• Falvázrigli, amelyekre a falburkolat támaszkodik.
• Tetősík- és falmerevítések, vagyis a keretek között átlósan elhelyezett rudak vagy szelvények. Hosszirányban merevítik a csarnokot, és a szélnyomást az épület oromfalaira vezetik át.
• Horgonyok és talplemezek, amelyek összekötik az oszlopokat az acélcsarnok alapjával.
• Kiegészítő elemek, pl. darupályagerendák, galériaszerkezetek vagy megerősítések gépészethez és napelemekhez.

A szerkezetek felosztása a tető alakja szerint

Félnyeregtetős szerkezet

A félnyeregtetőnek egy, egy irányba lejtő tetősíkja van. Az ilyen szerkezet egyszerű, könnyű és gyorsan szerelhető, a víz és a hó pedig egy irányba folyik le. Ezért jól alkalmas meglévő épülethez való hozzáépítésre, színekhez, garázsokhoz, műhelyekhez és kisebb raktárakhoz.

Korlátot a fesztáv jelent. Félnyeregtetős szerkezeteink 6 vagy 7 m szélesek, 3–6 m magasak és 10–80 m hosszúak. Szélesebb épületeknél a keret aránytalanul nehéz lenne, a falak közötti magasságkülönbség pedig túl nagy. Ha kis színt tervez, nézze meg azt is, mikor elegendő az egyszerű bejelentés, és mikor kell építési engedély.

Nyeregtetős szerkezet

A nyeregtetőnek két, a gerinctől mindkét irányba lejtő tetősíkja van. Ez a legsokoldalúbb csarnokszerkezet-típus: nagy fesztávot tesz lehetővé belső oszlopok nélkül, jól kihasználja a légteret, és egyenletesen osztja el a hóterhet.

Nyeregtetős szerkezeteink fesztávja alátámasztó oszlopok nélkül 8,6–22 m, hosszuk akár 120 m, magasságuk legfeljebb 12 m. Raktár-, gyártó-, mezőgazdasági és sportcsarnokokban válnak be, például fedett lovardaként, amely egy 20 × 40 m-es díjlovagló négyszöget fed le. A számításokban a napelemek többletterhe is azonnal figyelembe vehető.

Íves szerkezet

Az íves csarnokok teteje ív alakú, íves tartókból vagy öntartó lemezből készül. Kis acéltömeg mellett nagy fesztáv lefedését teszik lehetővé, de a falak melletti tér alacsonyabb, és nehezebben használható ki. Nehezebb futódarut, galériát vagy bevilágítást is beépíteni, ezért ipari és raktárcsarnokokban ritkábban fordulnak elő, mint a nyeregtetős szerkezetek.

A szerkezetek felosztása a tartószerkezeti rendszer szerint

Tömör gerincű keretek hengerelt szelvényekből

Az oszlopok és a gerendák kész, melegen hengerelt I-szelvényekből, leggyakrabban IPE vagy HEA szelvényekből készülnek. Az ilyen keretek ismételhetők, könnyen gyárthatók és horganyozhatók, a szerelés pedig az előkészített elemek összecsavarozására korlátozódik. Éppen ezért ezekre épülnek a moduláris szerkezetek, amelyek azonnal elérhetők, és könnyen bővíthetők további modulokkal.

Változó keresztmetszetű hegesztett keretek

Nagyobb fesztávoknál lemezekből hegesztett kereteket alkalmaznak, amelyek keresztmetszete ott nagyobb, ahol a legnagyobb erők hatnak, máshol pedig kisebb. Ez acélt takarít meg, de minden keretet egyedileg kell megtervezni és legyártani.

Rácsos szerkezetek

A rácsos tartó övekből és rácsrudakból álló, háromszögekből felépülő tartó. Könnyű, és nagyon nagy fesztávok lefedését teszi lehetővé, de sok csomópontja van, így gyártása munkaigényes, korrózióvédelme pedig nehezebb. A rácsos tartó a tető alatti magasságból is elvesz, ami polcos raktáraknál számít.

Többhajós csarnokok

Ha a csarnoknak nagyon szélesnek kell lennie, egyetlen hatalmas keret helyett belső oszlopsorokkal elválasztott több hajót alkalmaznak. Ez nagy alapterületnél gazdaságos, de az oszlopok korlátozzák a berendezés szabadságát, ami nem mindenhol elfogadható, pl. lovardában vagy sportcsarnokban.

Könnyűszerkezetek hidegen hajlított szelvényekből

A kis garázsokat és színeket néha teljes egészében vékonyfalú, hidegen hajlított szelvényekből készítik. Olcsók és könnyűek, de kevésbé merevek, érzékenyebbek a sérülésekre, és vékony falvastagságnál gyorsabban veszítik el korrózióvédelmüket. Intenzíven használt csarnokokhoz jobb hengerelt szelvényekből készült kereteket választani.

Az acélszerkezet-típusok összehasonlítása

Tájékoztató jellegű összeállítás. A nyeregtetős és félnyeregtetős szerkezetek fesztávját a MatBud kínálata szerint adtuk meg.

Mennyibe kerül egy acélcsarnok szerkezete?

A szerkezet ára a fesztávtól, a magasságtól, a hossztól, valamint attól a hó- és szélteher-zónától függ, amelyben a csarnok áll majd. Az alábbiakban példák az azonnal elérhető szerkezetek árlistájából (2026. szeptemberi árak, I. és II. hóteher-zónára, ÁFA, burkolat és szerelés nélkül):

A négyzetméterár az árlistából számítva. Az aktuális árakat és a teljes mérettáblázatot az azonnal elérhető szerkezetek kínálatában találja.

A táblázatból fontos összefüggés látszik: a négyzetméterár nem csökken a csarnok méretével. 22 m-es fesztávnál a keretnek jóval nehezebbnek kell lennie, mint 10 vagy 15 m-nél, így a négyzetméter költsége nő. Ha a technológia megengedi, néha egy keskenyebb, de hosszabb csarnok éri meg jobban. A beruházás teljes költségét burkolattal, alapozással és szereléssel a következő cikkünkben tárgyaljuk: mennyibe kerül egy acélcsarnok.

Mi dönt a szerkezet kiválasztásáról?

1. Rendeltetés és technológia. A magasraktár regáljai, a kamionok behajtása a szállítmányozó cég csarnokába, a futódaru vagy a gyártósor határozza meg a minimális magasságot, fesztávot és teherbírást.
2. A telek méretei és a szükséges alapterület. Ezektől függ, hogy egy széles hajót vagy egy hosszabb és keskenyebb csarnokot választ.
3. Terhek. Lengyelország hó- és szélteher-zónákra van osztva. A nagyobb havazású zónában álló csarnoknak erősebb szerkezet kell, ahogy a tetőn napelemekkel vagy függesztett gépészettel ellátott csarnoknak is.
4. A burkolat típusa. A szendvicspanelek és a trapézlemez tömege eltér, és más szelemen- és riglikiosztást igényelnek. Bővebben a szendvicspanelek kiválasztásáról szóló útmutatóban.
5. Környezet. Istállókban, sertésólakban vagy magas páratartalmú csarnokokban a szerkezetnek tartós védelemre van szüksége. Ezt az acélszerkezetek korrózióvédelméről szóló cikkben magyarázzuk el.
6. Fejlesztési tervek. Ha néhány év múlva több helyre lehet szüksége, válasszon moduláris rendszert, amely további keretekkel meghosszabbítható.

További, vásárlás előtt ellenőrizendő szempontokat gyűjtöttünk össze a következő cikkben: mire figyeljünk acélcsarnok választásakor.

Azonnal elérhető vagy egyedi szerkezet?

A szabványos méretű szerkezetek készen állnak a telephelyünkön, így nem kell a gyártásra várni. Egy ilyen szerkezet szállítását és szerelését 7 nap alatt el tudjuk végezni, és minden furat előre elkészül, így a szerelést helyi kivitelező vagy maga a beruházó is elvégezheti. Például egy 10 × 20 × 4 m-es szerkezetet önálló szerelésre 2026 szeptemberében nettó 43 200 PLN-ért kínáltunk. Erről az útról bővebben a kész acélszerkezetekről szóló cikkben olvashat.

Egyedi szerkezetet akkor tervezünk, ha nagyobb fesztáv, a szabványosnál nagyobb magasság, futódaru, galéria vagy szokatlan elrendezés szükséges. Így készült többek között a futódaru szerelésére előkészített szczekocinyi gyártócsarnok (kb. 712 m²) és a piekoszówi, kb. 9000 m² alapterületű, 18 m magas raktárcsarnok. Példákat itt talál: egyedi megrendelésű csarnokok referenciái, a két út összehasonlítását pedig a következő cikkben: kész csarnok vagy építés az alapoktól.

Összefoglalás

A legtöbb raktár-, mezőgazdasági és műhelycsarnokhoz elegendő a bevált, IPE I-szelvényes keretekből álló nyeregtetős szerkezet, kis épületeknél és hozzáépítéseknél pedig a félnyeregtetős. A rácsos, többhajós vagy hegesztett keretes megoldásoknak nagy fesztávoknál és szokatlan követelményeknél van értelme. A kulcs a szerkezet hozzáigazítása a rendeltetéshez, a terhekhez és a cég fejlesztési terveihez.

Tekintse meg az azonnal elérhető acélszerkezeteket, az átvételre kész moduláris csarnokokat, és nézze át, milyen ipari csarnokok és raktárcsarnokok közül választhat, árazza be csarnokát online vagy lépjen kapcsolatba velünk. Tanácsot adunk, melyik szerkezet lesz műszakilag és költség szempontjából optimális.